Még nem mentem el nyári szünetre csak nagyon keveset posztolok. Közben könyvet is váltottam, mert amit utóbb olvastam nagyon nyomasztó volt, és arra az érzésre igazán nincs most szükségem. Helyette végre a kezembe akadt Milan Kundera A lét elviselhetetlen könnyűsége, amely régóta várományos volt a listámon. Időközben amíg nem írtam nekiálltam újra futni, ami azért is jó, mert ott tudtam összegyűjteni a gondolataimat, hogy mégis folytassam az írást. Voltak negatív dolgok is, amelyeknek a végén pozitív kicsengése lesz reményeim szerint, de ezeket a naplómba írtam le, hogy majd vissza tudjam idézni az eseményeket. Igyekeztem egy kicsit elszakadni a közösségi médiától, ami azt jelenti nálam, hogy kevesebbszer nyitottam meg ezeket az applikációkat. Fontos dolog még, habár nagyon apróság, hogy végre eljutottam nagy A/2-es papírokat beszerezni, és úgy néz ki, hogy valamikor visszatérek a ceruzarajzokhoz a közel jövőben. Eltelik az évnek a fele, ami azt sugallja, hogy az évben eltervezett dolgokat ideje újragondolni, folytatni vagy befejezni, amivel remélem nemcsak én vagyok így.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése