Sok kedvem nem volt leülni ahhoz, hogy tollat és füzetet vegyek a kezembe. Általában éjszaka érek rá megfogalmazni, ami egész nap a fejemben kering. Régi verseim jutottak eszembe, hogy fel kellene olvasnom őket, amelyeket meg is osztnék. Ezt is eldobtam, mint már annyi ötletemet. Azt idő pont annyira elég, hogy a fontos dolgokat meg tudja csinálni az ember, pláne munka és két kisgyermek mellett olyanokról nem is ábrándozok már, hogy képet fessek, pedig jó lenne ecsettel színeket felvinni a vászonra pipázás közben. Legalább az esti meseolvasást követően egy kicsit komolyabb könyvből is tudtam felolvasni a nagyobbik fiamnak, ami nem más, mint a Winnetou, és ez Jonatán könyvmolyképzős változat, amiben át van dolgozva a szöveg gyerekeknek, hogy élvezhető és olvasás megszerettető legyen.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése